Leiner Laura, miután befejezte a Bexi-sorozatot, bejelentette, hogy következő regényei egy trilógia lesznek. Miután a közösségi médiában közzétette a borítót, amin az állt, hogy Iskolák Versenye, szerintem több olvasója - köztük én is - elbizonytalanodtam, hogy ebből mégis mit lehet kihozni.

A könyvet a megjelenése napján kaptam meg, és azonnal el is kezdtem olvasni. De mit tesz Isten, iskolába is kellett közben járni, így csak lassan haladtam a dologgal. De! Ez nem azt jelenti, hogy nem volt jó. Sőt! Kifejezetten tetszett. Laura az előző könyveivel magasra tette az elvárásaimat, és amikor még csak a borítót láttam, hát, őszintén megmondom, a mérőlécem lejjebb csúszott. Nem is csúszott, zuhant. Viszont van ugye a híres mondás, hogy ne a borítója alapján ítélj meg egy könyvet. Teljesen igazat mond. Mert amint kinyitottam az Ég veledet az első oldalon, beszippantott egy újabb, kalandokkal teli világ.

Az írónő szokásához híven úgy fejezte be a könyvet, hogy minden olvasója elkáromkodta magát. Hol van itt a vége, kérem szépen? Az izgalmak pedig - ha jól sejtem - nem fognak csökkenni a következő két részben sem. Köszönjük Laura, hogy ismét mosolyt csaltál az arcunkra, és rávettél pár gyereket (ismét) arra, hogy olvassanak!